Áfonyás palacsinta, Cola és szánsájn

Vasárnap délelőtt frissen kavart vinetával raktam meg a bendőt, majd elkezdtem gondolkodni, hogy jó volna valamit sportolni is. Eszembe jutott, hogy a szombati VI. IPSE városi tömegszaladáson Grimpix emlegette, hogy jó volna a szintén kötelezővé vált Hargitára fel,Hargitáról le kört megereszteni. Mivel reggel nem zaklatott telefonon, gondoltam letett róla, de egy kisebb tekerésre mégis csak elcsalom. Hívom is, amikor mondja, hogy már Fenyéd végénél vannak, de ha belehúzok még utolérem őket. Kicsit vacilláltam, aki sporttól az tudja tele gyomorral nem jó erőlködni. A bringa is a garázsban volt, szóval még azért is el kellett menni. Végül jókora hátránnyal, de úgy döntöttem nekivágok, ha más nem a tetőn bevárnak én meg kihagyom a pihenést. Próbáltam tartalékolni az erőmmel, hogy haza is érjek, de azért végig a behozni való hátrányon járt az eszem. Az eltérőnél éreztem, nem lesz könnyű hegyre menet, hol a tüdőmet, hol az izmaimat érzetem, hogy egyik-másik van a terhelés határán. Magányosan tapostam a pedált kifele, közben végig azt számolgattam mennyire lehetnek tőlem és ha felértem, mondjuk tíz-tizenöt perc mennyi regenerálódásra lesz elég. De Grimpix és társa Sanyi kegyesek voltak, hozzám. Visszafogottabban mentek mint én, így Sanyit a Kút előtt nagyjából egy kilométerrel értem be, Grimpix pedig a Kútnál sütkérezett, ami a tíz kilométeres emelkedőnek valamivel a felén túl van. Jól esett a pihenő nekem is, bevártuk Sanyit, majd a következő megálló négy kilométerrel később a tetőn volt. Azt azért meg kell jegyeznem, hogy az aszfaltozásra előkészített, leegyengetett út nagyban megkönnyíti a haladást az előző évekhez képest. Igaz, lehet ha legközelebb már országútival jövök erre, s az már nem lesz olyan. Legyűrve a tíz kilis emelkedőt, ösztönösen a Súgó panzió teraszára vágtattunk, de miután zárt ajtókra találtunk, a Pethő panzió teraszán süttettük magunkat s a szétizzadt bringás-felsőnket. Lazításként és energiapótlás céljából egy Cola és némi áfonyás palacsinta elfogyasztásával dobtuk fel az amúgy is jó napunkat.

Az enyhén lemerevedett izmainkat, akárcsak egy masszőr, rázta fel az ereszkedő a túlsó oldalon, ahol egy szempillantás alatt Szentegyházán voltunk. A kapualjakból nekünk rontó kutyákat leszámítva könnyedén gurultunk keresztül a falun, bár így is jó móka volt a hátsó kerék kifaroltatásával ráijeszteni a nekünk rontó vérebekre. Szentegyházától Udvarhelyig aszfalton tekertünk haza, s a mögöttünk levő 60 kilométer (s főleg a Hargita) éreztette magát minden emelkedő. Kellemes délutáni napsütésben gurultunk be a városba. Köszönöm Grimpixnek és Sanyinak, hogy bevártak s a társaságukban egy jót tekerhettem.

Mért adatok:

Megtett táv:79.68 km

Max. sebesség: 56 km/h

Átlag sebesség: 19.8 km/h

Tekeréssel töltött idő: 4 óra 1 perc

Teljes idő: 5 óra 31 perc

Max. pulzus: 184

Átlag pulzus:148

Felhasznált kalória: 4715 kcal

Ha tetszett, akkor oszd meg másokkal is, ha még  nem lájkoltál, akkor csatlakozz a Facebookon is.

Merre tekerj, hogy elégjen a húsvéti sonka?

Két hete, hogy reggel a vécén üldögéltem, s próbáltam áttenni magam a töltött káposzta, sonka, töltött tojás és hasonló ínyencségek mértéktelen fogyasztása okozta gyomorgyötrő harcon. Azon gondolkodtam, hogy amíg a csajok itthon várják a locsolókat, jó volna elmenjek egyet tekerni, addig sem lábatlankodok itthon. Bár nagy csábítást éreztem, hogy a Trónok harca néhány új epizódját megnézzem, végül a nagy dolgok közepette egy origós Kobra interjúrabukkantam. Fél óra múlva már a Szelykén evickéltem kifele. Nem volt egyértelmű útiterv, csak tekerni egy jót. Első biztos pont a Jézus-kilátó (ismertebb nevén a Pléh Krisztus és miért nem ha már húsvét) volt. Bogárfalváról indult a felkapaszkodás, a Gordon tetőre, de megvallom őszintén szegény tüdőm nem tudott akkorára tágulni, hogy elég levegőm legyen. Főleg a végén, ott mindig mohó vagyok s nem a „rendes úton” megyek, hanem valami szekércsapáson, ami a szobor alatt igen meredeken fut neki az oldalnak. Annyira, hogy az utolsó néhány méteren kénytelen voltam taszítani, mert a legkönnyebb áttéten folyton ágaskodott egy-kerékre a bringa. Ezzel még nem is lett volna baj, de a méretesebb kövek ide-oda térítettek, s ahhoz már nem volt elég erő a lábaimba, hogy ezeket izomból korrigáljam. Annyira elfogyhatott az oxigén, hogy amikor kiértem el is néztem az utat, s számításaimhoz képest a szobor ellentétes oldalán értem ki, de mire észrevettem, egy kisebb kitérőmbe került.

Néhány lézengő kocsis kirándulón kívül nem volt nagy mozgás, én sem időztem sokat. Pulzusszám visszaesett, kötelező képek elkészültek, s már tekertem is az oroszhegyi kilátó fele. Nagyon szórakozott kedvembe lehettem, mert itt is egy pillanatra elnéztem az utat, ami ismét egy nem túl nagy kitérőt eredményezett, ellenben kalandossá tette a mezei utat.

A dombokon hullámzó út mélyedéseiben még ott volt az esővíz, kiszámíthatatlan mélységű sárcsapdákat állítva. Ennek is megvan a technikája, hogy miként lehet átjutni rajtuk, amit nagy évezettel alkalmaztam, mindaddig, amíg az egyik némileg összetettebb sárcsapda meg nem fogott. Itt egy kicsit merült a cipő, de szerencsére az első kerék már kiért, így egy dobbantással sikerült kievickélnem. A kilátóig és onnan befele nagyjából zavartalan, sőt már-már unalmas volt az utam. A megszokott aszfalton történő ereszkedéstől eltérően, most Oroszhegyet elhagyva Fancsal fel vettem az irányt, így Ülke, Szentamás érintésével a Szejke felől értem vissza a városba. Ez az útvonal is lassan olyanná válik, mint mint a Ceken tetői. Évente legalább egyszer kötelező.

Az új útvonal. Az oroszhegyi kilátóból kémlelve a tájat észrevettem, hogy Oroszhegy másik kijáratánál eltér egy köves út jobbra, ami az erdő alatt hosszan oson. Ha jól sejtem ott, vagy legalábbis arra fele, el lehet tekerni a Zetelaki gátig. Ez egy kiváló útvonal a következő tekeréshez. Ezen a hétvégén sajnos bringa felújítás (hamarosan arról is lesz bejegyzés) és szaladó útvonalak tisztogatása miatt már nem maradt idő a tekerésre, de remélem hamarosan tesztelhetem a kinézett szakaszt is. (Közben megtudtam, hogy kavicsos de jó út vezet a gátig. Így annyira nem izgi, de majd valami csavart kitalálok.) 

Mért adatok:

Átlag sebesség: 16.4 km/h

Tekeréssel töltött idő: 1 óra 59 perc
Össz idő: 2 óra 12 perc

Max. sebesség 54 km/h

Táv: 32.72 km
Max. pulzus: 184
Átlag. pulzus: 156

Elégetett kalória: 2073

Ha tetszett, akkor oszd meg másokkal is, ha még  nem lájkoltál, akkor csatlakozz a Facebookon is.