Hargitára fel, Hargitáról le

Azt is mondhatom, hogy immár hagyományteremtő túra hangulatában vettük újra célba a Madarasi Hargitát. Az első alkalom jó néhány évvel ezelőtt volt, amikor még a régi biciklis pajtásokkal a Hargita egyik oldalán feltekertünk a másikon leereszkedtünk. Aztán sok év kihagyás után ugyanezt tavaly Zsuzsával kettesben nyomtuk le, ami fárasztóan ugyan, de kellemesen és megszépült emlékeket hagyva telt el. Idén már amolyan kötelező körnek éreztem ezt, így Zoli pajtást (akitegy héttel korábban látogattam meg Tizenhétfalusi környékén) feltüzelve elcsábítottam egy közös tekerésre. A csütörtöki hivatalos szabad napot pénteken kaptam ki, így a hosszú hétvégét nem is lehetett volna jobban kezdeni, mint egy kiadós tekeréssel. Reggel nyolckor, Fenyéden az eltérőnél kellet találkozzunk, mivel Zoli a Máréfalvi patakon ereszkedett le. A menethez csatlakozott István is Zoli sógora. Hárman indultunk Ivó fele, hogy 20-25 kilométer múlva elkezdjünk felkapaszkodni a Madarasi Hargitára. Odáig (Keményfalva, Zetelaka, Zeteváralja, Ivó) aszfalton suhantunk, ez a mai tekerésnek (az egyik) könnyebbik része volt. Jó bemelegítés mielőtt nekivágunk a folyamatos emelkedőnek. István már itt elmaradozott, így megegyeztünk, hogy mi előre megyünk. Az út rossz állapota és a nagy szintkülönbség próbára teszi az embert. Ha nem vagyunk jó kondiban, a nagy kövek, az úton kialakult vízmosások hatványozottan kiszívják az erőnket. A bringát nem tudjuk olyan stabilan tartani és a lassú tempó miatt, a terep könnyebben lökdös ide-oda. Ezt reflexszerűen rápedálozásokkal, erőből történő visszahúzásokkal próbáljuk kompenzálni, ami jóval több energiát vesz el, mint a kicsit nagyobb tempójú, de stabil(abb) tekerés.

Pihenés közben a Súgó panzió teraszán :)

Néhány kilométerre az elágazás után Zoli is leszakadt, így mindhárman magányosan tettük meg az utunk legnehezebb 10 kilométeres szakaszát. Amíg a többiekre vártam, a Súgópanzióban egy gombaleves és hosszúkévá mellett frissültem fel. Fél órás szünetekkel csatlakoztak a többiek is. Megpihenve és frissen indultunk tovább, hogy a túlsó oldalon leereszkedhessünk Szentegyházára. Annak ellenére, hogy köves út, messzemenően jobb állapotban van, mint az Ivói szakasz. Hiába a jobb út, nem a terepnek megfelelő gumim okozott néha egy-egy adrenalin növekedést. A 1.9-es sima futófelületű, bütyközött szélű gumi, amolyan vegyes terepre van kifejlesztve, ami mindenhova jó, de sehol sem tökéletes. Ezt igazából a visszafordító kanyarokban éreztem a legjobban, ahol sokszor már csak egy hajszál választott el, hogy lesodródjak az útról. A nagy száguldásban a Cateye Velo 2-es kilométerórám is elkezdte megadni magát. Már kifele láttam, hogy gyakran 0 állásba vált, de arra gondoltam, hogy a lassú sebesség miatt nem mindig veszi a mágnes jeleit. Befele azonban már egyértelmű volt a haldoklás, ugyanis hol 45 km/h-val, hol 29 km/h-val mentem anélkül, hogy érezhetően változott volna a sebességem. A nagy hasításban sikerült egy követ is benéznem, ami a bal lábam kapta telibe, amikor a pedál alsó állásában volt. Tekerés közben csak annyit éreztem, hogy erős ütést kap a cipőm s benne a nagylábujjkám, amit hatalmas csattanás kísért. Az ütés erejétől az SPD-ből kiszakadt a lábam, miközben a bringa farát is levetettem. Én is csak csodálkoztam, hogy nem lett zakózás a vége. Azzal a lendülettel tekertem is tovább, amikor észrevettem, hogy a nagy ütéstől a levegőpumpám is kirepült a helyéről. Annyit nem ért a pumpa, hogy az ereszkedés élményét elrontsam a keresésével, ezért nyomtam tovább, ahogy kifért a csövön. Szentegyházán újra bevártuk egymást s innen még együtt tekertünk Kápolnásig, itt Zoliék a tavaly (vagy tavaly előtt) elkészült törmelékúton Tizenhétfalusi felé vették az irányt.

Rám még várt néhány kilométer, de a terep megengedte a tempós tekerést, így hamar megláttam az Udvarhely táblát, ahol Ufóval találkoztam, aki trike-jával éppen hazafele tartott.

Mért adatok:

Össz. idő: 5 óra 47 perc

Max pulzus: 184

Átlag pulzus: 146

Elégetett kalória: 4634

Össztáv: 77 km (Google map szerint)

Ha tetszett, akkor oszd meg másokkal is, ha még  nem lájkoltál, akkor csatlakozz a Facebookon is.