Gurulás a Cekend tetőn

Nem szeretnék teljesen elmaradni a bringás beszámolókkal, de az ember vagy teker vagy billentyűzetét koptatja. Most következzen egy kis Cekend tetői kalandozás, amit még két héttel ezelőtt, egy napsütéses pénteken követtem el.

Zoli pajtásék Tizenhétfalusi környékén levő házuknál próbálták a lehető legkellemesebben kihasználni szabadságukat, így ez egy kiváló alaklom volt, hogy megzavarjam őket. Szombat reggel, indulás előtt még beszereztem néhány igazi házi csokit a Lejtő utca sarkán levő Törpike (nem a kocsma) üzletből, majd a központon keresztül a Szentimre utca fele elhagytam a várost. Nem volt nagy forgalom a Kerekerdő fele, sőt teljesen magányosan kapaszkodtam fel a Szarkakőre. Nem időztem, még fényképezni sem álltam meg, így egy héttel korábban készült képet illesztek ide.

Az emelkedőn rendesen elfáradtam, de arra gondoltam, pszichésen történhetett, magányos tekerésnél megtörténik, hogy az ember új határait feszegeti. Ilyenkor csak a kilométeróra ad valamilyen szintű visszajelzést. A tetőn már lendületesebben haladtam a füves úton, egy kis technikás tekeréssel egész élvezetesen lehet suhanni az esztena alatt és még a kutyák sem kergettek meg. Ebben a melegben ők sem szeretnek csaholni. Ahol találkoztam kutyával, ott leginkább az árnyékban fetrengtek és legtöbbször tudomást sem vettek rólam. A város szeméttározóját is elhagyva a mezei út a tározóhoz vezető aszfaltozott útba csatlakozik, innen még pörgősebb tekerés következett egészen az Udvarhely Csík közötti megyei útig.

Néha szokott egy-egy lófalka legelészni és én a ló viselkedését elég fenntartásokkal kezelem. Most ilyen nem volt, ellenben az aszfaltcsíkon suhanva láttam, hogy egy szomorú ló battyog az út közepén. Mindig parázok az elkerüléssel. Ha lassan odamegyek és megijed elkezd vágtatni, majd tekerhetek utána. De mi van ha azt hiszi üldözöm és védekezni kezd? A másik opció, ha gyorsan elsuhanok mellette, aztán kenjed, ami kifér a csövön. De ezzel is az a gond, hogy megijed és elkezd vágtatni, aztán mehetünk fej fej mellett. Lassítottam, majd amikor közelebb értem megszólítottam, így csak kicsit ijedt meg. Megszökte magát, de elengedett, én meg rettenetesbe kacsoltam és tekertem, amíg ki nem értem az útra.

Még néhány száz méter a tetőn és kezdődhet az ereszkedés :)

Keresztezve a főutat a tetőn hajtottam tovább, alig használt szekér és traktor utakon, ami az erdővel párhuzamosan haladt. A csendes tekerésben valami plusz súroló hangot hallottam hátulról. Megálltam ellenőrizni, akkor vettem észre, hogy a hátsó fékem szorul. Na ez magyarázatot adott a túlzott fáradtságra, amit a Szarkakőnél kifele éreztem. Így jár, aki figyelmetlenül akasztja vissza a fékkábelt és az felakad az ülésleszorító csavarjára, kispannolva azt. A fék visszalazítása sokat segített a további haladásban, ami nem is ártott, mert néhány száz méter után egyszerűen elfogyott az út előlem. Derékig érő fűben és helyenként kerékközépig süllyedve, árkokban araszolgattam az útnak vélt nyomokon. Amióta Kápolnás felől megcsinálták az utat, erre keveset járnak. Gondolom néhány szekeres és traktoros fatolvajon kívül nem nagyon használja más. Pár kilométer szenvedés után sikerült csak rátérnem az új útra. A szentegyházi bányából hozott salakzúzalékon csak úgy repült a bringám. Zoli pajtásék mellett vezet el az út így hamar oda értem, ahol egy kis pihenő után folytattam a napi tekerést. Néhány száz méterrel később ez az út belecsatlakozik a Máréfalvi patakból érkező útba. Innen már csapatás következett egészen Máréfalváig. Az út első néhány kilométerén még erősen köves szekérút van, de a Likas hídtól döngölt, finom kavicsos út kanyargózik a hétvégi házak közé, sőt az aljban ez aszfaltúttá alakul. Ebédre már otthon is voltam. Emelkedővel, ereszkedővel, makadám és aszfaltozott útból álló körtúra, aki szeret a környéken mászkálni annak ajánlom.

Mért adatok:

Össz. idő: 3 óra 9 perc

Tekert idő: 2 óra 26 perc

Megtett táv: 48.78 km

Max. pulzus: 185

Átlag pulzus: 152

Felhasznált kCal: 2726

Átlag sebesség: 19.8 km/h

100 kilis túra Bözödre

Aszfalton, murván, erdőben kapaszkodva felfele, majd esztelenül száguldva lefele. Ez jellemezte a száz kilométeres túránkat a Bözödi tóig és vissza.

Múlt héten a google maps-en nézegettem a Bözödi tóhoz vezető útvonalakat. Mivel Pálfalva fele sohasem voltam, adta magát, hogy hétvégén terepfelfedező biciklitúrára fogok menni. Szándékaimat Grimpix pajtásnak is jeleztem, aki szívesen csatlakozott. Bár már többször járt errefelé biciklivel, az általam berajzolt 100 kilométeres kőrt még ő sem tudhatta a kipipált túrák között. Szombat reggel negyed tízkor egy szendviccsel a zsebemben és néhány házi csokival nekiestünk az útnak. A farkaslaki egyenes végénél le is tértünk az aszfaltról s egy kis terepezés után tértünk csak vissza a Pálfalvára vezető sima aszfaltra. Ez csak a falu határáig tartott, innen poros kavicsos úton folytattuk Firtosváralja, majd Énlaka fele, hol ereszkedve, hol emelkedve a völgy peremén. Énlakát elhagyva meglepetésszerűen újból az aszfalton zúgtak a gumijaink. A nem túl forgalmas útszakaszon élvezetes volt az ereszkedés, sebesen ívelni a visszafordító kanyarokban. Etédtől kellemes tempóban tekertünk a kalapmúzeumáról híres Kőrispatakra, ahol ugyan a múzeum látogatását most kihagytuk, de a helyi kocsmában pótoltuk a folyadék illetve kalóriaveszteséget sör, cola és házi csoki formájában. Innen már csak egy laza lendület volt a Bözödi tó, ahová egy óra környékén érkeztünk meg. Egy kicsit néztük a fürdőzőket azon vacillálva, hogy mi is csatlakozzunk, de végül csak a sütkérezés mellett döntöttünk. Megkerestük a néhány száz méterrel arrább horgászó barátomat Leventét. Leviről azt érdemes tudni, hogy ő az egyike vagy az egyetlen, aki bevállalta, hogy egy igazi fixivel (fékek nélkül) rendszeresen közlekedik az udvarhelyi forgalomban. De erről később majd külön posztot szándékozom írni. Kulacsomat friss vízzel megtöltve, a Gagy fele vezető úton fogtunk neki túránk második felének. A tó környékén több biciklivel túrázó csapattal is találkoztunk, ami igencsak jó látvány.  Bözödújfalu után Grimpix első kerekéből sietősen távozott a levegő, így kényszerpihenő következett. Majd szakadatlan menetelés, hogy felkapaszkodjunk az erdő szélén vezető poros úton. Néha monoton, néha már fárasztó volt a tekerés, de végig izgalmas út vezetett a békés tájon. Még egyszer megálltunk segíteni egy négyes csapatnak, akik szintén defekttel küzdöttek, de innen már csak a tető következett.  És pont amire kezdett unalmassá válni a felfele kapaszkodás, elértük a gerincet. Ahogy ilyenkor lenni szokott, egy gyors ellenőrzés, hogy semmi nem lóg ki a zsebekből, ami elmaradhat, majd elől nagy tányér, hátul kicsi fogas kerék és adjad az érzést. Az erdei út valamikor aszfaltút lehetett, amit a természet visszafoglalt. Legalábbis erre engedtek következtetni az időnként előbukkanó aszfaltdarabok.

Biciklis élet Gagy központjában

Gagy központjában újabb pihenő, csoki, folyadék. Tudtuk innen már hazáig nincs megállás, ugyanis Szentábrahámon és Csekefalván áttekerve Székelykeresztúr központjába érünk, ahonnan már jól ismert úton pedálozzuk le a maradék 25 kilométert. És valóban semmi meglepetés nem volt a hátra levő kilométereken, azt leszámítva, hogy az indulás előtt megevett három banán és az úton elfogyasztott néhány házi csoki Bögöz környékén kezdett kifogyni a szervezetemből. Hogy tartalékoljak Grimpix szélárnyékába húzódva Udvarhely határáig sikerült kitartani, de a városbejáratnál kifogyott az üzemanyag. Ezt pont úgy kell elképzelni, mint a Formula1-ben, amikor lejár a verseny és a célt követően pár száz méter múlva leáll az autó, mert kifogy az üzemanyag. Így a város bejáratától a lakásomig, ami cirka egy kilométer lehet, egy örökkévalóságnak tűnő tekerés volt. A lépcsőházban minden lépcsőfordulónál fél-, egyperces pihenőket tartottam, hogy fel tudjam cipelni a bringát. De így is fél négykor már az ajtón belül voltam. A vércukor szintre emelése és egy kiadós zuhany után már teljesen jól éreztem magam. Ha nem tudod merre tekerj és szereted a változatos terepet, akkor bátran ajánlom az általunk bejárt útvonalat, de a rengetek kis falvacska és a szövevényes utak több variációt engednek a térségben, csak tekerni kell.

Mért értékek:

Átlag sebesség 20.8 km/h

Megtett táv: 95.79 km

Biciklizett idő: 4 óra 35 perc 33másodperc

Teljes idő: 6 óra 16 perc

Max pulzus: 191

Átlag pulzus: 149

Felhasznált kalória: 4557 kcal


Ha tetszett a bejegyzés, akkor ne felejtsd el megosztani :)